templom foto
 
"Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van tenálad; a te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké." Zsolt 16,11
 
felső csík
Reformáció 500 Kerékpáron
VISSZA A FORRÁSHOZ felhívás

Bóka család bizonyságtétel
- Nagyapa
- Apa
- Anya
- Fiú

1%

Kérjük testvéreinket, hogy személyi jövedelemadójuk
1%-ának felajánlásával támogassák egyházunkat.

A Református Egyház
technikai száma: 0066.


Gyülekezeti számlaszám:
Érd és Vidéke Takarékszövetkezet
64800028-12023596
Érd-parkvárosi Református Egyházközség



PRO IUVENTA Alapítvány:
Adószám: 18662962 - 1 -13
OTP Bank 11742111-20026305





GYÜLEKEZETÜNK TÖRTÉNETE

Az Érd-parkvárosi Egyházközség történetét kutatva több mint fél évszázadra tekinthetünk vissza.

A téma nagyon izgalmas, mert létrejötte óta rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeni fennmaradásáért, önállóságáért, otthona megteremtéséért. Egy olyan gyülekezetről van szó, melynek tagjai az ország külön-
böző részeiből, sokféle gyülekezetből jöttek össze.

Érden 1937-ben épült meg az első református templom a falu központjában, addig az ercsi gyülekezethez tartoztak az itt élő reformátusok. Kulifay Gyula lett Érd első önálló lelkésze. Parkvárosban mindig külön is-
tentiszteleti alkalmak voltak, a nagy távolság és a rossz közlekedés miatt. Először egy pincehelységben, a 40-es évektől az iskola épületében, 51-től pedig egy üresen álló házat használhattak a községi tanács uta-
lása alapján, pesti tulajdonosa beleegyezésével. Néhány év múlva az egyik gyülekezeti tag felajánlotta egyik szobáját és szóbeli ígéretet tett, hogy halála után az egyházra hagyja a házát. Miután eltartási szerződést kö-
tött egy házaspárral, szüksége lett a helyiségre, és a gyülekezetnek el kellett mennie, de nem volt hová.

Közben 1962-ben Németh Géza lett az érdi gyülekezet vezetője. Parkvárosban 1965-től Czirják László törökbálinti lelkész látta el a szolgálatokat. A gyülekezet gondnoka Kovács Sándor lett, aki már eddig is so-
kat tett a gyülekezet anyagi, lelki megmaradásáért, és szívügyének tekintette az istentiszteleti hely megoldá-
sát is. Ő, miután talált egy alkalmas telket a Gépész utca 10. alatt, adásvételi szerződést kötött a tulajdonos-
sal 1965 őszén, és elkezdett gyűjteni a vételár kifizetésére. Az akkor érvényes rendeleteknek megfelelően a szerződést megküldték az Állami Egyházügyi Hivatal Pest megyei előadójának engedélyeztetés céljából. A helyszini szemlén szóbeli ígéretet kaptak, de a jóváhagyás még egy év múlva sem érkezett meg. Közben Kovács Sándor vett egy harangot, melyet saját költségén fel is szereltetett. Ezzel Czirják László lelkész nem értett egyet, s emiatt felmentését kérte a parkvárosi szolgálat alól. Így 1968-tól az Érd-központi segédlelkész felügyelete alá került Parkváros. Ebben az időben ezt a tisztséget Harkay Antal látta el. Miután Kovács Sán-
dornak sikerült a harang felállítását és használatba vételét utólag engedélyeztetni, fölbátorodva, saját készí-
tésű terv alapján építkezni kezdett. 1970 novemberében már 2 méter magasan álltak a falak. Erről írásbeli jelentés készült, s az ezt követő esperesi megbeszélésen a résztvevők az engedély megszerzését tűzték ki célul. Ezt azonban nem sikerült elintézni még hónapok múlva sem.

1971 májusában történt, hogy az angyalföldi Láng gépgyárban béke nagygyűlés volt, ahol Martin Luther King utóda, Ralph Abernaty baptista lelkész is részt vett. Megjelent itt Németh Géza két presbiterével, felszólalt és meghívta a lelkészt, hogy szentelje fel az épülő templomot Martin Luther King emlékére. A látogatás megtör-
tént, de a hatás épp ellenkezője lett a vártnak. Három héten belül megérkezett a községi tanács határozata, mely kötelezte az egyházközség vezetőit az épületrész lebontására és szabálysértési eljárást indított Kovács Sándor ellen.

Az egyházi vezetőség pedig fölfüggesztette Németh Gézát és az Egyházmegyei Bíróságon följelentést tettek ellen. A per ellentmondásos és indulatkeltő még ma is, ezért a részleteit ne, csak eredményét tekintsük: Németh Gézát megfosztották hivatalától.

Az érdi gyülekezet lelkésze Peterdy Béla lett. A parkvárosiakat rendkívül megviselték a történtek, de Kovács Sándor megpróbált tovább harcolni, sikertelenül. Közben feszültség alakult ki közte és a lelkész között, le
kellett mondania gondnoki tisztéről. Megromlott egészségi állapota miatt elköltözött Törökbálintra.

1975-ben az Érdligeti Egyházközséghez csatolták Parkvárost, ahol Csuka Tamás és felesége szolgáltak. A lelkész a templomépítés ügyében is megpróbált valamit tenni, de az Állami Egyházügyi Hivatalban egyér-
telműen közölték: a Gépész utcai építkezést nem folytathatják, más megoldás azonban elképzelhető.

Ekkor történt, hogy a gyülekezet régi tagja, Kis Kovács Sándor és felesége elhatározták, hogy gyermekük
nem lévén, Csurgói utcai házukat felajánlják a gyülekezetnek, életjáradék-szerződés ellenében.

1981 tavaszán halt meg Kis Kovács Sándor, majd augusztusban felesége is. 1981 őszétől pedig az espe-
res beosztott lelkésze, dr. Vassné Baki Ilona került a Parkvárosi gyülekezetbe, miután a ligeti egyházközség lelkésze, Harkai Ferenc nem vállalta tovább az ottani munkát.

Három évi reménytelennek tűnő gyülekezetgondozás után egyszer csak az Úr növekedést és fejlődést adott. Amikor az istentisztelet céljára használt szobát és verandát kinőtte a gyülekezet, újra felerősödött a templomépítés álma és vágya.

Időközben, 1982-ben egy egyedülálló özvegyasszony, dr. Hutás Aladárné, a barátnője tanácsára - eltartási szerződést kötött a lelkésznővel és férjével, azzal a szándékkal, hogy egyetlen örököse a gyülekezet legyen.
Az így kapott második örökség lehetővé tette, hogy a gyülekezet újra komolyan gondoljon a templom építé-
sére. Az ÁÉH-val történő többéves huzavona után, Nagy Béla Kispest-Rózsa téri presbiter, mérnök - Berzé-
tei László (akkor) érdligeti presbiter épületgépész tervei alapján, 1986. május 1-jén kezdte meg a munkát Fekete Gábor építőmester. A templom nagyarányú bel- és külföldi testvéri összefogással épült. 1986. janu-
ár 1-jétől a gyülekezet missziói egyházközség lett, ezzel megszűnt az érdligeti gyülekezettel való - amúgy is
laza és adminisztratív jellegű - kapcsolata. 1987 húsvétján az istentiszteleten résztvevők nem fértek be a gyülekezeti terembe (a mai iroda). A fóliával letakart, félig kész templomba vonult át a gyülekezet, itt ünne-
peltük a FELTÁMADOTTAT.

Ebben az időben kezdte meg szolgálatát a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió ráckeresztúri otthona. A gyüleke-
zet és a misszió kapcsolata és összetartozása akkor kezdődött. A templomépítés 1987. május 1-jén fejező-
dött be, és október 17-én szentelték föl, ekkor iktatták be dr. Vassné Baki Ilona lelkészt.

Az új keretek között élő gyülekezet 1994-re kinőtte szép új templomát, szükségessé és lehetővé vált a bőví-
tés: akkor épült az ifjúsági ház - gyermek- és ifjúsági foglalkozások céljára -, továbbá a templom karzata.

Akik itthon vagyunk ebben a templomban, megtanultuk és szeretnénk soha el nem felejteni, hogy az Úr Teremtő, gondviselő Isten ma is. A pusztában vizet fakasztó, életet ajándékozó, hozzánk közellévő, bennünk otthont, templomot kereső és építő Isten.

Egyedül Övé a dicsőség mindenért!

 
PHP Notice: Undefined index: HTTP_ACCEPT_LANGUAGE in D:\WEBPAGES\PARKVAROS\INC\stat.php on line 10